Velvet Vakbarát Hírportál

Hormonoktól szül ikreket fél Hollywood?

2008. március 8., szombat 07:50

Marcia Cross, Julia Roberts vagy Jennifer Lopez mesterséges megtermékenyítés újtán tett szert ikrekre. De miért folyamodna ehhez a módszerhez a 33 éves Angelina Jolie, vagy a mindössze 27 éves Jessica Alba? Lehet, hogy véletlenül: ők csak szépek akartak maradni egy kis hormonkezeléssel.

Az ikerterhesség az átlagos népességben a terhességeknek mindössze 1-2 százalékát teszi ki, érdekes trendnek tűnik tehát, hogy Hollywoodban az elmúlt pár évben mégis milyen gyakori. Persze Beverly Hillsben senki sem átlagos, ezért igazán nem lehet meglepő, hogy ha manapság egy híresség teherbe esik, szinte nem is fordulhat elő, hogy két gyereknél kevesebbet szüljön. Pedig lehet, hogy nem is orvosnál járt, csak a kozmetikusnál.

Karrier után anyaság

Az A-listás hollywoodi színésznők karrierjük miatt sokáig halogatják a teherbeesést, 35 éves kor felett azonban ez már nem mindenkinek olyan egyszerű. Ilyenkor jön az orvosi segítség, a mesterséges megtermékenyítés.

Nézzen ikreket!

Az egészet Julia Roberts indította, aki 2004-ben – 37 évesen, az orvosi segítséget egy percig sem titkolva – szülte meg ikreit, Phinneast és Hazelt. Geena Davis ugyanebben az évben, 48 évesen ikerfiúknak adott életet, a Született feleségekből ismert Marcia Cross pedig 2007-ben, 45 évesen szült két lányt. Dennis Quaid és 35 éves neje béranya segítségével lettek szülők, igaz, ezt a tényt szinte azonnal el is homályosította az a gyógyszer-túladagolásos baleset, ami kis híján a fiú-lány ikerpár életébe került. Melissa Etheridge leszbikus énekesnő és partnere, Tammy Lynn Michaels is egy ikerpár boldog anyukái lettek 2006-ban, a dolog érdekessége, hogy Etheridge-nek már van egy ikerpárja előző partnerétől, Julie Cyphertől is: ott David Crosby vállalta a spermadonor-apaszerepet. A 41 éves Nicole Kidman bébijéről sem sokat tudni egyelőre, de figyelembe véve, hogy a színésznő évekig nem tudott teherbe esni előző férjétől, Tom Cruise-tól, senkit nem lepne meg, ha legkésőbb a szülésnél elárulnák, hogy nála is egynél több bébi érkezett.

A felsoroltak esetében közös vonás, hogy mindannyiuknak mesterséges megtermékenyítéssel sikerült teherbe esniük, ennél pedig gyakran fordul elő „mellékhatásként” az ikerterhesség: „A lombikbeavatkozás során nem egy, hanem 2-3 embriót helyezünk vissza a méhüregbe, mert nem lehet biztosan tudni, melyik fog beágyazódni. Van, hogy egynél többnek is sikerül” – tárta fel dr. Kovács Péter, a Kaáli Intézet nőgyógyász-endokrinológusa a Velvetnek az összefüggést. „38 éves korig két, afelett három embrióval végezzük a visszaültetést, de ez egyben a nemzetközileg elfogadott gyakorlat is”.

Egy füst alatt?

Hollywoodban azonban már a fiatal színésznők is ikreket szülnek. A 36 éves Jennifer Lopez kora még nem igazán indokolja a mesterséges megtermékenyítést igénybevételét, ahogy valószínűleg a 33 éves Angelina Jolie sem szorulna rá a beavatkozásra, főleg azután, hogy ő két éve már probléma nélkül megfogant és meg is szülte Shiloh nevű lányát. Jessica Alba pedig a maga 27 évével semmiképp sem szorul orvosi beavatkozásra a teherbeeséshez. Lopez két hete mégis ikreket szült, Jolie terhességének jelenleg legizgalmasabb kérdése, vajon hány gyereket vár, és Jessica Albánál is ikrek várhatóak. Egy ilyen egybeesés valószínűsége 1 a százmillióhoz.

Elképzelhető persze, hogy aki megteheti, kényelmi okokból is dönthet úgy, hogy letudja a kétgyerekes családmodellt egy szüléssel: ezzel megúszhatja a kétszeri terhességgel járó állagromlást legfőbb munkaeszközén, a testén; ráadásul karrierjéből is kevesebb időt veszít. De lehet a gyakori ikerterhességek oka az a kozmetikai divathullám is, ami tavaly söpört végig Hollywoodon - írja a PR-Inside.com.

Kozmetikai mellékhatás

Ekkor terjedt el ugyanis az – egyébként illegális - humán növekedési hormon-injekciók használata, aminek csodás hatásokat tulajdonítanak: visszafordítja az öregedés tüneteit, eltünteti a ráncokat, és a szénhidrát-fehérje anyagcsere optimalizálásával a testsúlyt is könnyen kontrollálhatóvá teszi. A PR Inside Gary Steinman, a Long Island Jewish Medical Center belgyógyász professzorának kutatását idézi, ami szerint a HGH emellett felelős lehet a fokozott petesejt-termelődésért is. „Minden olyan körülmény, ami az inzulin-szerű növekedési faktorok mennyiségét befolyásolja, hatással van a petesejtek érését szabályzó hormonok aktivitására is, és így eredményezheti, hogy egy helyett egyszerre több petesejt is kiszabadul tüszőrepedéskor” – állítja a Reproduktív Gyógyszerek Közlönyében közzétett tanulmányában.

A humán növekedési hormon szépészeti célú alkalmazását azonban egyelőre tiltják a törvények, Sylvester Stallonét például az ausztrál hatóságok kapcsolták le tavaly a reptéren, miután csomagjaiban 48 ampullát találtak a szerből. A színész a Rambo legutóbbi részének forgatására felkészülve használta a HGH-t – ennek hatására férfiaknál erőteljesen csökken a zsírszövet aránya, az izomszöveté azonban nő -, és egyenesen csodaszernek tartja, amit mindenkinek szednie kéne: „A HGH semmiség! Akik szteroidnak gondolják, súlyosan tévednek. 40 felett mindenkinek használnia kéne, mert csodákat művel. Jegyezzék meg a szavaimat: tíz éven belül legálisan is kapható lesz!”.

A humán növekedési hormon

A növekedési hormon (HGH) nagy peptidmolekula, amely 191 aminosav láncolatából tevődik össze. Az agyalapi mirigy (hipofízis) elülső lebenye termeli, de nem folyamatosan, hanem meghatározott külső körülmények hatására, szakaszosan ismétlődő kibocsátással. Válaszként szabadul fel a szervezetben lejátszódó folyamatokra - például alvásra, munkára, illetve táplálékmegvonásra és heveny stressz-helyzetek hatására. Érdekes, hogy a legnagyobb mennyiségű növekedési hormon akkor kerül a vérkeringésbe, amikor mély álomba merülünk. A HGH a hossznövekedésre hat, szabályozza a szénhidrát és a fehérje anyagcserét, fokozza az inzulin szerű növekedési faktor (IGF-1) kiválasztását.

Ez a folyamat kb. 30 éves korig tart, és szorosan összefügg a szervezet fejlettségi fokával. A humán növekedési hormon szintje a magzatban magas, a korai gyermekkorban lecsökken, majd ismét megemelkedik a serdülés korszakában. A HGH élettani hatásaira elengedhetetlenül szükség van a test növekedési és regenerációs fázisaiban, mert fokozza az izomszövet, a porcok és a csontozat képződését, mérsékeli ezeknek leépülését, és jelentősen növeli az izomerőt. Igen hatékony fehérjeépítő, de ezzel egy időben erőteljesen fokozza az elraktározott testzsír lebontását és elégetését is. Harminc éves kor után a növekedési hormon termelődése hirtelen lecsökken, és idősebb emberekben esetenként csaknem teljesen meg is szűnik. Fontos kiemelni, hogy kimerítő, idült stresszes állapotban is jelentősen csökken a növekedési hormon belső termelődése. Ahogyan a növekedési hormon szintje csökken, úgy változik a szervezet működése is: kisebb lesz az izomtömeg, egyre több zsír rakódik le a test különböző részein, gyengülnek az immunválasz különböző vállfajai, csökken az étvágy, valamint kevésbé hatékonyan működnek a vesék. Egyes kutatók úgy vélik, hogy az idősödő embereknél a növekedési hormon pótlásával némelyik negatív folyamatot talán vissza lehetne fordítani. Hiányának gyermekkorban alacsony (törpe) növekedés, túltermelődésének pedig óriás-testméret (gigantizmus) lesz a következménye. Felnőtt korban a HGH kóros túltermelődése ún. acromegáliát okoz (a fej, főleg a fül, az orr, az álkapocs, kéz-és lábfejek, valamint a belső szervek megnagyobbodása).

Forrás: Vitaminklub.hu

Rovatok